Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

A’ csabai lakosság, kivévén a’ honoratiorokat* ‘s némelly másunnan ide leszármazott mesterembereket, kivétel nélkül mindnyájan tótok. Még a’ nem egyesült görög egyház hívei is annyira eltótosodtak, hogy nem csak oláhul nem tudnak, de a’ többi lakosságtói semmiben is nem külömböznek. Azonban a’ csabai férfi mind beszél magyarul, az asszony pedig legalább megérti a’ magyar szót, a’ mi más képp nem is lehet, miután arra a’ szükség is rákényszeríti, mindn oldalról magyar ajkú helységek által lévén környezve ‘s [a] heti, országos vásá­rokon magyarokkal folytonos közlekedésbe jövén. Continue Reading »

Midőn a’ mostani tótok a’ múlt század elején itt letelepedtek, nem találtak egyebet, mint csupa mocsárokat és pusztaságot és vagy 20 földalatti kunyhókat vagy úgy nevezett putrikat, mellyekben ökörpásztorok laktak.

Continue Reading »

Csabának földje leginkább fekete homokkal és használható székkel vegyes televény – humus – ‘s általán véve gazdagon fizető. Az 1842i^k eszt[endei] bő terméskor adott egy köböl harminczat; az 1845^ik eszt[endei] szűk évben pedig ötöt. Még [az] l845^ik évelőtt Csaba csupa gyeppel volt körül véve ‘s a’ merre a’ szem látott, egyebet mezőségnél nem láthatott; de [az] l845-l846[-ikj években megtörténvén a’ legelő elkülönözés, a’ roppant gyep már most egész a’ városig szántatik, csak Gyula és Berény felé van még legelő. Ez előtt húsz évvel még jól emlékezem, hogy a’ postán túl egész Békés-Gyuláig milly roppant nádas rétség terjedett: most már ott a’ legjobb szántó föld van ‘s ma holnap legszebb kertek fognak alakulni. Continue Reading »

Csabának folyó vize nincs, de a’ város egy részét, a veszeji hídtói a’ békési szőlőkig Csaba mellet fél hold formában a’ csabaiak által [az] 175ü^ik év táján ásott Körös-csatorna folyj a által. A’ mélt[óságos] Uradalom e’ szorgalom jutal­mául az úgy nevezett Nagy rétet engedte át a’ csabaiaknak, melly a’ posta mellett kezdődvén Békés és Gyula felé terjedett, úgy hogy ezen 3561 holdnyi kaszálótói, in recognitionem iuris dominalis,* évenként csak 8 pf tot fizettek, az 1845^ik eszt[ endei] telek szabályozási egyesség alkalmával azonban örökösen a’ városnak átadatott. Azonban a’ csabai vidék jóllehet merő síkság, még sem olly szem untató, mint azt a’ hegységekhez szokottak képzelik. Continue Reading »

Haan Lajos munkássága Békés megye és benne Békéscsaba történetének tudományos feltárásában kétségtelenül megalapozó jelentőségű. Midőn 1868­ban legnagyobb művének, Békés megye történetének kiadását előkészítette, joggal Írta önmagáról: “Töretlen az út, melyre léptem: nehéz feladat, melyet magam elébe tűztem. Töretlen út: mert kivéve egy pár e megyében létező községek monográ­fiáit ( … ) senki előttem a vármegye hajdanának felderítésével nem foglalkozott. ” Continue Reading »

 Békés Csaba

I. Fekvése. Határai. Nagysága

Békés Csaba, az előtt Európá.ban [a] legnagyobb falu, [az] 1840^ik év olta mező város, fekszik. Békés – vagy is [a] legújabb felosztás szerént Békés-Csanád – megyének délkeletre hajló részén, a’ Gerlától félkörben Békés városa felé folyó Körös csatorna mellett. Continue Reading »

Hajnal a város felett

Ha szép, vagy éppen felháborító dolgot lát a városban, kérem küldje el honlapunknak és megjelentetjük.
A legjobb fotók jutalomban részesülnek.

A Békéscsabai Református Egyházközség templomának építéséhez és a lelkészlak felépítéséhez Békéscsaba elöljárósága ingyen telket bizto­sított a Deák utcában. A templom tervét Wagner József helybeli építész készítette. Continue Reading »

Békéscsaba rendezett tanácsú várossá minősítéséért még Áchim L. András és párt ja indított harcot, 1913-ban pedig csabai polgárok küldöttsége kereste fel ez ügyben a belügyminisztert. A küldöttség azt akarta, hogy Csabának ne kelljen viselnie a világ legnagyobb faluja cseppet sem megtisztelő címet. A belügyminiszter ígérte, a városi törvény életbe lépése után Békéscsaba feltétlenül város lesz.

1912-ben telepítették az Árpád-ligetet. A 10400 négyzetméter terjedelmű liget – amely ma a strand fürdő kibővített területe – az Árpád sor-Körös-part között a strandfürdőig húzódott. A parkosított liget az 1970-es években a strand bővítésekor szűnt meg.