Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

Egy lelkes csabai társaság Péterfy Lajos tanár kezdeményezésére, buzgó fáradozása eredményeképpen alakította meg 1912-ben a Csabai Atlétikai Klub (CSAK) néven a község első sportegyesületét. Continue Reading »

1911-ben Réthy Béla gyógyszerész 175 ezer koronáért megvásárolta Varságh Bélától az 1892 óta bérelt Sas gyógyszertárat. A korábban kifejlesztett laboratóriumát gyárrá fejlesztette. Védjegyeztette híres termékeit: a pemetefű-cukorkát, a kínavasbort, a mentolos és szalmiákcukorkát, valamint a gyógyszerkészítményeket, illatszereket és kozmetikumokat.

Előzménye, a szélsőségbe csapó személyi harc és gyűlölködés, mely Áchim L. András és id. dr. Zsilinszky Endre személyes összetűzésévei indult. A Zsilinszky testvérek az apjuk elleni sérelmet tisztázni érkeztek Áchim házába, akit szóváltás és rövid dulakodás után két lövéssel életveszélyesen megsebesítettek. Másnap Áchim L. András Békéscsaba országgyűlési képviselője – a csabai szegény nép szószólója, szolgálója belehalt sérüléseibe. Continue Reading »

Kvasz András, ki az aviatika terén már elismert nevet vívott ki magának, újabb sikert aratott 1911. március 19-én vasárnap reggel, amikor Szentesről elindult Csabára. Continue Reading »

Csabán az 1840-es esztendőktől voltak színielőadások. A vándorko­médiások és alkalmi vándortársulatok többnyire a nyári hónapokban tartottak előadásokat a Széchenyi-liget szélén ma is álló Sörház pince­ helyiségében, a ligeti pavilonban, a Fiume vendéglőben és a városháza nagytermében. A békéscsabai közbirtokossági testület Lepény Pál elnök vezetésével 1875. január 25-i ülésén úgy határozott, hajlékot teremt a színjátszásnak a belvárosban. Continue Reading »

Az ótemplom legnagyobb (36 mázsás) harangja – melyet a Marik házaspár adományozott az egyháznak ­ 1876-ban Seltenhofer Frigyes soproni ha­ rangöntő műhelyében készült. Az ország legnagyobb evangélikus harangján a fel­ iratok szlovák nyelven íródtak. Magyar for­dításban: “Ezt a harangot a békéscsabai evangélikus egyháznak ajándékozta Marik Pál első fele­ségével Ondrejcsik Máriával és a másikkal Poljak Ilonával az Úr 1874. esztendejében:’ “Mikor a harang szól / S hangja égig hatol, / Hittel, áhítattal/Sóhajtva az Istenhez:’

Amikor Csaba a Csatornán túlra is kezdett terjeszkedni, a legtehetősösebbek az akkori Gyulai országút elején kezdtek építkezni. Reök István ügyvéd, birtokos, a képviselő-testület tagja is itt építtetett 1876-ban szép romantikus stílusú kúriát, melynek főhomlokzatát három klasszicista timpanonos rizalit díszítette. A 18000 forintos költséggel készült kúriában hét szoba, tizenhat helyiség volt. Continue Reading »

1872-ben nyílt meg Csaba második pénzintézete a Békés-Csabai Ta­karékpénztár Egyesület, 80 000 forint alaptőkével. Az Apponyi-Búzapiac (Szabadság tér) sarkán, a tér felőli kétszobás helyiségben kezdte el tevé­kenységét. A kétfős személyzetet Such Albert pénztáros és Bartel Ödön könyvelő alkotta. Az igazgatóság tagja volt többek között: Urszinyi An­dor elnök, Vidovszky János ügyvezető igazgató, valamint Laczai József és Varságh Béla. A pénztár az indulást követően hamarosan élénk tevé­kenységet fejtett ki Csaba hitelekkel történő ellátásában. Erős konkuren­se volt az akkor még jól prosperáló Népbanknak. Később az egyesület áttette székhelyét a Szent István tér-Andrássy út elején álló Bartóky-féle ház átalakított épületébe. Continue Reading »

Az új városháza tervét és költségvetését Sztraka Ernő mérnök az 1871. november 13-án tartott közgyűlésen terjesztette be, mely szerint­ a zsaluk, festés és kályhák nélkül- az egész 74046 frt és 6 kr.-ba kerülne. Continue Reading »

Békéscsabán 1871-ben alakult a titokzatos szabadkőművesek Béke elnevezésű páholya. A szabadkőművesség eredete a középkorba vezet, a kőműves és kőfaragó templomépítő céhekhez kötődik.

A szabadkőművesség az egész művelt világon elterjedt társadalmi intézmény, amely a szabadkőműves szövetség alapelveivel és céljaival egyetértő egyéneket kisebb csoportokban, ún. páholyokban egyesíti. Er­kölcsi alapgondolata az egész emberi nem testvéri összetartozása. Fel­ adatát abban látja, hogy törekszik az egyén erkölcsi tökéletessége, vala­ mint a jótékonyság és emberszeretet gyakorlása felé, terjesztve a tudást, a felvilágosodást.

Hiteles adatok szerint a Londonban létrejött első szabadkőműves pá­holyok megjelenése után 1725-től Európában is egyre jobban terjedt a szabadkőművesség eszméje.

A Bécsben 1742-ben alapított első páholy tagjai közé zömmel az ud­varhoz közelálló, haladó eszmék iránt fogékony arisztokrácia köréből kerültek be. Köztük többen voltak magyarok is (gr. Eszterházy Ferenc, gr. Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár).