Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

Hol most az úgynevezett kastélyon Áchim Liker János szőlős kertje van a kanális partján, tavaly egy kis római urna ásatott ki’ s helyére vissza tétetett, azután egy kard darab, továbbá két római pénz és néhány bronz karika, mely valószínűleg lószerszámhoz tartozott ‘s nálam van. A’ többi vissza ásott darabokat tavasszal  azonnal fogom kerestetni. 

Hasonló hamvvedret kiszántott a’ földből Gajdács  János a’ maga kerekii tanyáján, a’ hol még most is meglátszanak egy régi épület-  nek, templomnak v[agy] klastromnak fundamentomai. – A’ óCsaba és Orosháza  közt fekvő földvári pusztán, tek[intetes] Boczko Károly úr arendalis” földjén  árok ásáskor kiásatott egy csupa termés kövek közé állított, három láb magas  urna, mellynek feneke alatt egy tallérnyi nyagyságú, jól conservált ezüst római pénz volt. A’ birtokos úrnak jelen nem létében az urna árokra fektetve egy  vandál ispán által, barbár röhögés közt, négy oda állított csákányos emberek  segedelmével szétveretett ‘s miután abban hamunál egyéb nem találkozott, a’  cserepek széthányattak, az ezüst emlékpénz pedig egy arra tévedt házaló zsidó-  nak eladatott. Ugyan mikor fognak már itt is valahára régiségtani társulatok  alakulni, mellyek a’ hasonló, sűrűn találkozó becses régiségeket a’ haza számára  megmentsék?

2., emlékek a’ magyar elő időből. [Az] 1850^ik évben, az úgy nevezett kastélyi  szőlők mellett, kiástak egy női csontvázat, melly részint jó gyöngyökkel, részint  üveg kalárisokkal volt körül fűzve, úgy hogy ezek többet tettek egy vékánál.   Continue Reading »

Egyébként akarom, hogy megtudd, L. B., hogy már VI. Constantinus”  Porphyrogenitus császár számára is nagyon jól ismertnek kellett lennie, hogy az  annyiszor emlegetett két folyó, értsd a Körös és a Maros hajózható, mivelö  ebben az ügyben így ír: “És ennek az Ister folyónak a mentén emlékművek és  helymegjelölések vannak, további helyneveiket pedig az itt keresztülfolyó folyóktól kapták, ezek közül elsősorban említendők a Temes, a Tutes, a Maros,  a Körös /:Chrysus vagy Chrysius, miként aranyat hozó, ahogy Timon említi a  Tisza leírásában § 1. p. 2.:/ és a Tisza.” Vesd össze: De administr, Imperii ad  filium Roman. Tom. I. antiquit. Constantinopol. C. 40. p. 110. Continue Reading »

Ezen a hatalmas síkságon számtalan csupasz és kopár dombocska vagy sírdomb van, amelyeket Halomnak neveznek. Többnyire ismeretlen előttünk, hogy vajon az emberek szorgalma, vagy a természet-anya emelte-e ezeket. Legközelebb az áll az igezsághoz, hogy ezek a vidékek, az utazók számára a legnagyobb mértékben aggálykeltők és bizonytalanok lennének, ha rajtuk nem  mutatkoznának ezek a halmok, amelyek mintegy útjelzőként igazítják el az  utazó kereskedőket és gyakorta igen szerencsésen vezetik le őket a tévutakról.  Hallgassuk meg talán erről a dologról a tudós kassai jezsuitát, Timon Sámuelt: Continue Reading »

Chronologia

Emlékül ide igtatom Csabának nevezetesebb eseményeit, a’ mint azok évről  évre történtek ‘s a’ mint részint az öreg emberektől hallottam, részint pedig  nagy szorgalommal a’ városi és egyházi jegyzőkönyvekből kiszedegettem.

1715. Kezdett Csaba impopuláltatni leginkább nemes Thuróczy Milkós  uradalmi tiszt által. Ez a’ Thúröczy evangelicus volt, Csabán lakott s’ a’ mint  a’ városi protocollumból kitetszik még [az] 1737^ik eszt[endőben] is élt, de nem  Csabán halt meg. Ő adta Harruckernnek azt az okos tanácsot, hogy egyegy  községben ne engedje a’ különféle nemzetiségű és vallású népet öszvevesgyülni.

Continue Reading »