Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvényben foglalt követelmények szerint a közgyűlés az egyesület alapszabályának módosítását és egységes szövegét a 2006. május 19-én megtartott ülésén alábbiak szerint állapítja meg:
I.Az egyesület adatai

II. Az egyesület célja és feladatai

1.  
   1. a város épített és természeti környezetének védelme;
   2. a városszépítő, várostisztelő erők összefogása;
   3. a város építészeti, természeti emlékeinek, nevezetességeinek bemutatása sajtóközlemények, eseti kiadványok megjelentetésével;
   4. a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáján aktív közreműködés, a tervek ismertetése és elfogadtatása a városlakókkal, részvétel a tervek megvalósításában;
   5. városépítési ankétok, előadások szervezése;
   6. közösségi munkára mozgósítás az egyesület céljainak megvalósítása érdekében.
   7. Az egyesület céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 6., 7. és 8. pontjában foglalt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
   8. kulturális örökség megóvása
   9. műemlékvédelem
   10. természetvédelem

Az egyesület célja: a város védelme és szépítése, történelmi értékeinek megőrzése, a haladó hagyományok ápolása, a városlakók haza- és városszeretetének fejlesztése, aktivizálása.Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az egyesület feladatai:

1. Az egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el – a város épített és természeti környezetének védelmét -, amelyről, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
2. Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
3. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.
4. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
5. Az egyesület jelen alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait tartalmazó éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést, az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módját a Csabai Mérleg című városi lapban nyilvánosságra hozza.
6. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekről – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyerteses van (színlelt pályázat).

III. Az egyesület tagsága

IV. 1. Az egyesület szervezete
1. Az egyesület szervei:
Közgyűlés,
Elnökség,
Ellenőrző bizottság,
Munkabizottságok.

2. A közgyűlés és az elnökség (a továbbiakban együtt: vezetőszerv) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), élettársa a határozat alapján
Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
3. A vezetőszerv döntéseiről nyilvántartást kell készíteni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenőrzők számaránya valamint nyílt szavazás esetén a személye.
4. A vezető szerv döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti.
5. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.
6. Az intézkedésre jogosult vezető szervezet az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.

2. A közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
Az alapszabály megállapítása és módosítása;
Az évi költségvetés meghatározása;
Az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása;
Az egyesület éves működéséről szóló beszámoló és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés elfogadása;
Az elnökség és az ellenőrző bizottság évi beszámolójának elfogadása;
Az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása;
Az elnökség, az elnök, az ügyvezető alelnök, az alelnök, az ellenőrző bizottság, az ellenőrző bizottság elnöke megválasztása és visszahívása;

Tagdíj mértékének megállapítása;
Az elnökség által hozott határozat elleni panasz elbírálása;
Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
3. A közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább egy héttel a közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.
4. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha:
A tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri,
Az elnökség a közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
A felügyeleti szerv illetve a bíróság a közgyűlés összehívását elrendeli.
5. A közgyűlés összehívása az elnök feladata. A 4. pontban megjelölt esetben az elnök harminc napon belül, illetve a felügyeleti szerv által megjelölt időn belül köteles összehívni a közgyűlést.
6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
7. A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
8. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök, az ügyvezető alelnök, továbbá a közgyűlés választott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv – hitelesítő ír alá.
9. A közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
10. Az elnökség és az ellenőrző bizottság megválasztása titkos szavazással történik.
11. Az elnök a közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
3. Az elnökség
1. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely gondoskodik az egyesület folyamatos működéséről, és végrehajtja a közgyűlés határozatait.
2. A 12 tagú elnökséget – amelynek tagjai az elnök, az ügyvezető alelnök, az alelnök és 9 tag -, továbbá az elnökség 2 póttagját a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai sorából 4 éves időtartamra.
3. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
4. Az elnökségnek bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
5. Az elnökség elnöke, ügyvezető alelnöke, alelnöke egyben az egyesület elnöke, ügyvezető alelnöke, alelnöke.
6. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
Az egyesület működésének irányítása;
A közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
A közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása;
A közgyűlés által elfogadott költségvetésben biztosított összeggel történő gazdálkodás;
Döntés az egyesület pénzeszközeit kezelő pénzintézet kijelöléséről;
Döntés tagfelvételi, kizárási ügyekben;
Munkabizottság létrehozása, összevonása megszüntetése;
100. 000 Ft-on felüli kifizetések engedélyezése;
Minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kitárólagos hatáskörébe, és amelyeket az elnökség hatáskörébe von.
7. Az elnökség negyedévente ülésezik. Az elnökség ülését akkor is össze kell hívni, ha az elnökségi tagok több mint fele a cél és az ok megjelölésével azt kéri.
8. Az elnökséget az elnök az ülés előtt legalább egy héttel az időpontot és a napirendet tartalmazó meghívó megküldésével hívja össze. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ellenőrző bizottság elnöke és a munkabizottságok vezetői tanácskozási joggal jogosultak részt venni az elnökség ülésein.
9. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
10. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
11. Az elnök hatásköre:
A közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
Döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
Az elnökség munkájának irányítása;
Az egyesület képviselete;
Kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
utalványozási jog gyakorlása;
Minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
12. Az egyesület elnöke tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
13. Az egyesület ügyvezető alelnöke segíti az elnököt feladatai ellátásában, az elnököt távollétében helyettesíti, gondoskodik az ügyviteli teendők ellátásáról. Helyettesítés esetén az ügyvezető alelnök teljes joggal képviseli az egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.
14. Az egyesület alelnöke segíti az elnököt feladatai ellátásában.
15. Ha az elnökség tagjának megbízatása megszűnik, helyébe az elnökség által a póttagok közül választott tag lép.
16. Az elnökség póttagja tanácskozási joggal vehet részt az elnökség ülésén.

4. Az ellenőrző bizottság
Az egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amelyet a közgyűlés választ meg az egyesület tagjai sorából 4 éves időtartamra.
1. Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll.
2. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
Az elnökség elnöke, vagy tagja,
A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
Az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
az a) a c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik ellenőrizni
az egyesület törvényes és alapszabályszerű működését;
a testületi szervek határozatainak végrehajtását;
az egyesület költségvetését;
a költségvetés keretének megfelelő gazdálkodást;
negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet.
4. Az ellenőrző bizottság feladatainak ellátása érdekében jogosult tájékoztatást illetve felvilágosítást kérni a közgyűléstől és az elnökségtől, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
5. Az ellenőrző bizottság haladéktalanul köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
7. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
8. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az ellenőrző bizottság határozatait egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
9. Az ellenőrző bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok aláírnak.

5. Munkabizottságok
1. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében az elnökség állandó vagy eseti jelleggel munkabizottságokat hozhat létre.
2. Az elnökség munkáját az elnökség által felkért elismert szakemberből álló városvédő tanácsadó testület segíti. A városvédő tanácsadó testület feladata az elnökség irányításával az elnökségi ülések előkészítése.

V. Az egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület éves gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
Tagdíj;
Magánszemélyektől és szervezetektől kapott támogatás;
Az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
Rendezvények bevétele;
Egyéb bevétele.
3. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet.
4. Meghatározott célokra az egyesület tagjai külön támogatást nyújthatnak.
5. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonável felel.Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
6.Az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből szűármazó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
7. Az egyesület pénzeszközeit az elnökség által kijelölt pénzintézetnél vezetett számlán kezeli.
Az egyesület házipénztári kerete 10.000 Ft azaz tízezer Ft.

VI. Az egyesület megszűnése
1. Az egyesület megszűnik:
- ha a közgyűlés az egyesület felosztását kimondja, – ha feloszlatják,
- ha más szervezettel egyesül,
- ha az egyesület szétválik,
- ha megszűnését megállapítják.
2. Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kiejégítése után – vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az egyesület volt ügyintéző szerve, az elnökség jár el.

VII.Záró rendelkezések
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az egyesület alapszabályának módosítását a 2006. május 19-i közgyűlés fogadta el.

Kelt: Békéscsaba, 2006. május 19.

Dr. Simon Mihály Dr. Cserei Pál
Az egyesület elnöke az egyesület ügyvezető alelnöke

Hankó András Gécs Béla
Jegyzőkönyv hitelesítő Jegyzőkönyv hitelesítő

Batóné Zsila Marianna
jegyzőkönyvvezető