Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Elnöksége támogatja  az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium adománygyűjtő felhívását.

Az intézmény emléktábla elkészítését tervezi az 1956-os forradalom 55. évfordulójára. Ez a tábla egyúttal emléket állítana a ma fiúkollégiumként  működő, egykori laktanyaépületben 1956 novemberében kínvallatásnak alávetett Lukács Mátyásnak is. / Fekete Pál: Cseppek a tengerből című kötetéből megismerhető a történet./

Az emléktáblát Prisztavok Tibor szobrászművész készíti.

Ehhez kérjük a támogatást, melyet az alábbi számlaszámon  tehetnek  meg:

11733003-15345149 ( pontosított számlaszám)

Az utaláson kérjük feltüntetni: 1956

Békéscsaba, 2011. augusztus 2.

Dr. Cserei Pál
az egyesület elnöke

Városismereti vetélkedőnk harmadik fordulója előtt állunk, melyet 2011. augusztus 16-17-18-án tartunk meg.
Találkozunk:               augusztus 16-án 10.00 órakor

Békéscsabán, a Szlovák Tájházban ( Garay u. 21.)

A három nap tervezett programja:

1. nap, augusztus 16. kedd:

- délelőtt: a Szlovák Tájház megismerése

- ebéd: tarisznyából ( ki mit hoz magával) a Tájházban

- délután: a belvárosi templomok megismerése

2. nap, augusztus 17. szerda:

- délelőtt: kirándulás Szabadkígyósra, a kastély és park megtekintése

– ebéd: ismét tarisznyából ( ki mit hoz magával)

- ebéd után: a békéscsabai Vasútállomás megismerése

3. nap, augusztus 18. csütörtök:

- délelőtt: a Gabonamúzeum meglátogatása

– ebéd: tarisznyából ( ki mit hoz magával)

- délután: a Tájházban vetélkedő, értékelés, táborzáró

A vetélkedőn azok vehetnek részt, akik az 1. fordulóban beneveztek!, de: a háromnapos programra szívesen látunk más érdeklődő családtagot, barátot is!
Kérjük augusztus 9-éig jelezzetek vissza a Városvédő és Városszépítő Egyesület felé, hogy előreláthatóan hányan vesztek részt befejező fordulónkon!

Postafordultával megküldjük a még részletesebb, közlekedéssel, kiadásokkal kapcsolatos tájékoztatót.
További kellemes nyarat kívánunk! Szeretettel készülünk a találkozásra!

Békéscsaba, 2011. július 26.

Zsibrita Mária
szervező

Június 17-én az egyesület 75 fő részvételével a megye északi településein található kastélyokat kereste fel Szász Zoltánné és Szelekovszky László idegenvezetésével. Meglátogattuk a pósteleki, a gerlai, a bélmegyeri, a fáspusztai, az okányi és a geszti kastélyokat, valamint Geszten a Tisza család kriptáját.

Áchim L. András száz évvel ezelőtt, 1911 május 15.-én meghalt.

Fiatal koromben még éltek azok az emberek, akik kortársai voltak, ismerték őt. A visszaemlékezők elmondása alapján szeretném felidézni azt a hangulatot, amely akkor volt Csabán:
Áchim volt az első olyan képviselő, akit atyáink maguk közül választottak és hogy mennyire tisztelték, azt a választási eredmények bizonyítják. Kivétel nélkül állították, hogy ember még nem tudta úgy összefogni, mozgósítani Csaba társadalmát, mint Áchim.
Hívei voltak a szegény napszámosok, cselédek és jómódú gazdák is, de ott voltak az iparosok és kiskereskedők is. Felekezeti hovatartozás nélkül hívei voltak katolikusok, evangélikusok de még a zsidók egy része is, gondoljunk Polák Arnold kocsmárosra és társaira. Fiatalkoromban családi összejöveteleken sokszor beszédtéma volt Áchim.
Az az Uhrin Pali bácsi akivel a Zsilinszky testvérek az utca ajtóban találkoztak, sokszor mondta keserűen, hogy biztosan minden máskép alakult volna, ha ő is visszafordul és vissza megy Áchimhoz.
Ez az Uhrin bácsi is jómódú gazda volt. Feleségem nagyapja, aki ugyancsak jómódú gazda volt, választások alkalmával a korteskedésben szavalt. Még  nagyon idősen is el tudta mondani a kortes verset.
Azon az ominózus napon, május 14.-én, a lövések után, futótűzként terjedt a hír. „Áchimot megsebesítették a Zsilinszky testvérek!”. Megdöbbentette az embereket a hír, de bíztak abban, hogy felépül. Hittek abban, hogy Áchim nem hallhat meg. A tragédia, másnap sajnos bekövetkezett. Óriási döbbenet, gyász telepedett a városra. Az emberek nem tudták fölfogni, elhinni azt a tényt, hogy Áchim meghalt. A város hirtelen tele lett katonákkal, rendőrökkel, de talán nem is volt rájuk szükség, az emberek némán gyászolták, siratták szeretett képviselőjüket.

Kivéve egy kis csoportot, akik a Fiume szállóban koccintottak Áchim halálhírére.

A temetés május 17.-én délután egykor kezdődött a Nagytemplomban, a gyászbeszédet Koren Pál evangélikus lelkész mondta. Beszédében elmondta, hogy mekkora veszteség érte a családot és népét, de békességre intette az embereket.
Elmondta azt is, hogy micsoda nemes lélek volt mert az úrvacsora alkalmával a halálos ágyán megbocsájtott mindenkinek. A temetésen rengeteg ember gyűlt össze. Nagyanyám elmondása szerint még annyi ember nem gyűlt össze temetésen azóta sem. A Nagytemplomtól a temetőig az utca tele volt emberekkel, de nem csak a járda, hanem a kocsi út tele tele emberekkel. A gyászmenetnek is alig tudtak utat adni, nem lehetett kikísérni a temetőig, mert a tömeg nem mozdult.

A csabaiak számára száz év  kevés volt az Áchim tragédia feldolgozására.

Hankó András

Achim L. Andras

 Részlet a Csabai Mérleg 2011 május 19.-i számából

1911. május közepétől Békéscsaba városa az országos sajtó középpontjába került. A szélsőségekbe csapó politikai harc és személyi gyűlölködés május 14-én tragikus  eseményekhez vezetett – meghalt Áchim L. (Liker) András (1871-1911) csabai parasztpolitikus, a helyi képviselő-testület tagja, Csaba országgyűlési képviselője.A végzetszerű eseménysorozatot Áchimnak id. Zsilinszky Endrével való személyes  összetűzése idézte elő. A Zsilinszky testvérek – ifj. Zsilinszky Endre tartalékos huszárkadét, ügyvédjelölt és Zsilinszky Gábor vegyészmérnök, a  karlsruhei egyetem asszisztense – május 14-én, vasár-  nap reggel 8 órakor felkeres-  ték Áchimot, hogy az apjuk el-  len elkövetett durva sértésért  elégtételt szerezzenek. A látogatáson történtekről így számol be a Békés című korabeli újság:

” … Áchim épen öltözködött,  amikor a két Zsilinszky fiú  megjelent a házában. mert  Áchimra soká kellett várni, a fiuk benyitottak a következő  szobába. Hogy itt miként folytak le az események, annak szemtanúja nem volt. A halála előtt kihallgatott Áchim részletes vallomást nem tett. Elmondta, hogy reárontottak,  megöléssel fenyegették, rálőttek, több lövést kapott, talán nyolcat is. Zsilinszkyék pedig úgy adták elő, hogy midőn bementek Áchimhoz, ifj. Zsilinszky Endre felszólította őt, hogy vonja vissza az apjukra vonatkozólag tett hírlapi kijelentéseket. Erre Áchim azzal felelt: – Takarodjatok ki.
Ifj. Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor nem mozdultak, hanem előbbi megismételte felszólítását, mire Áchim botot ragadott s ezzel Endre felé sújtott. Az elhárította az ütést, mely ennek folytán vállát érte. Zsilinszky Endre ekkor botját szintén felemelte, Áchimra ütött, ki viszont torkon ragadta őt s közöttük dulakodás keletkezett, most Zsilinszky Gábor rákiáltott Áchimra, hogy eressze el bátyját, de az dulakodás közben tovább akarta ütni botjával Zsilinszky Endrét, mire Gábor  browningját elővéve, azzal Áchirnra lőtt, hogy egy-e vagy  kétszer, azt nem tudja. A lövés  után Achim kiment a szobából.
A pár óra múlva megejtett orvosi vizsgálat tényleg megállapította, hogy Zsilinszky Endrének fején és bal vállán ütéstől származó sérülések vannak.Áchim szintén ütéstől keletkezett és dulakodásra valló sérüléseket szenvedett a fején és bal karján. Ezen kívül két lövés érte, egyik a lábán, másik a hátsó részén, mely utóbbi a hasába hatolva, a beleket hét helyen átfúrta és  hólyagját megsértette. A beleken okozott sérülés heveny hashártyagyulladást és vér mérgezést idézett elő.”

Áchim L. András az eseményeket követően másnap, hétfőn negyed kettőkor, életének 40. évében elhunyt. A temetésére Budapestről több neves politikus eljött, Csabáról és környékéről nagy sokaság gyűlt össze. A gyászházból hatlovas gyászhintóval vitték a koporsóját a nagytemplom előtt felállított ravatalhoz. A gyászszertartás után hömpölygő emberáradat kísérte  Áchim L. András koporsóját a  felsővégi evangélikus temetőbe, végső nyughelyére. Gécs Béla

Születésének 140. évfordulója alkalmából megemlékezünk róla.

Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András, Békéscsaba, 1871. március 16. – Békéscsaba, 1911. május 15.), gazdálkodó, parasztpolitikus.

Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, a Szarvasi Evangélikus Gimnáziumban érettségizett majd 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán. Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. 1906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906 májusában ennek programjával újból képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével. 1910-ben újból képviselő lett, parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. “A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított “Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyótól halálosan megsebesítették. Később a Zsilinszky testvéreket felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található. 
Békéscsabán utca és egy lakótelep, Mosonmagyaróváron utca is őrzi a nevét, 1971-ben, születésének 100. évfordulójára szobrot állítottak neki az Élővíz-csatorna partján, a Szobor-sétány részeként. Egész alakos szobra a lakótelepen található. Tragédiájának is köszönhető, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrének mind a mai napig nem viselheti utca a nevét a megyeszékhelyen.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s 

Irodalom

• Koroda Miklós: Áchim András. „A csabai parasztvezér” (Bp., 1946)
• Tibor János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom (Békéscsaba, 1958)
• Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán, Bp., 1962)
• Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra (Borsodi Szemle, 1965. 1. sz.)
• Domokos József: Egy választás története (Látóhatár, 1966. 3–4. sz.)
• Féja Géza: Szabad csapat (r., Bp., 1965)
• Molnár József: Áchim L. András élete és halála (2002) ISBN 963-9337-39-0

A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület
2011. március 22-ei
közgyűlésén megválasztott vezető testületek tagjai