Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

Születésének 140. évfordulója alkalmából megemlékezünk róla.

Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András, Békéscsaba, 1871. március 16. – Békéscsaba, 1911. május 15.), gazdálkodó, parasztpolitikus.

Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, a Szarvasi Evangélikus Gimnáziumban érettségizett majd 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán. Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. 1906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906 májusában ennek programjával újból képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével. 1910-ben újból képviselő lett, parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. “A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított “Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyótól halálosan megsebesítették. Később a Zsilinszky testvéreket felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található. 
Békéscsabán utca és egy lakótelep, Mosonmagyaróváron utca is őrzi a nevét, 1971-ben, születésének 100. évfordulójára szobrot állítottak neki az Élővíz-csatorna partján, a Szobor-sétány részeként. Egész alakos szobra a lakótelepen található. Tragédiájának is köszönhető, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrének mind a mai napig nem viselheti utca a nevét a megyeszékhelyen.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s 

Irodalom

• Koroda Miklós: Áchim András. „A csabai parasztvezér” (Bp., 1946)
• Tibor János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom (Békéscsaba, 1958)
• Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán, Bp., 1962)
• Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra (Borsodi Szemle, 1965. 1. sz.)
• Domokos József: Egy választás története (Látóhatár, 1966. 3–4. sz.)
• Féja Géza: Szabad csapat (r., Bp., 1965)
• Molnár József: Áchim L. András élete és halála (2002) ISBN 963-9337-39-0

A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület
2011. március 22-ei
közgyűlésén megválasztott vezető testületek tagjai

BÉKÉSCSABAI VÁROSVÉDŐ ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET
5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. III/26.
Pk. 60.020/1989/2. valamint Pk. 60.020/1989/33.

Nysz.:55

Statisztikai számjel: 19052122-9133-529-04

2010. évi

Közhasznúsági jelentés

  Folytatás… »

2011 március 16.-án Békéscsabán a Kastély utcában megemlékezést tartott a  Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, Csabai Szlovákok Szervezete, Békéscsabaiak Baráti Köre és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. Ünnepi műsort adott a békéscsabai Szlovák Ginázium, általános iskola, ovóda és kollégium tanulói és tanára. Az ünnepség végén a megjelentek koszorúkat helyeztek el Áchim L. András szülőháza falán elhelyezett emléktáblánál ( Békéscsaba, Kastély u. 8.).

Ki volt Áchim L. András?

Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András, Békéscsaba, 1871. március 16. – Békéscsaba, 1911. május 15.), gazdálkodó, parasztpolitikus.

Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, a Szarvasi Evangélikus Gimnáziumban érettségizett majd 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán. Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. 1906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906 májusában ennek programjával újból képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével. 1910-ben újból képviselő lett, parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. “A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított “Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyótól halálosan megsebesítették. Később a Zsilinszky testvéreket felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található. 
Békéscsabán utca és egy lakótelep, Mosonmagyaróváron utca is őrzi a nevét, 1971-ben, születésének 100. évfordulójára szobrot állítottak neki az Élővíz-csatorna partján, a Szobor-sétány részeként. Egész alakos szobra a lakótelepen található. Tragédiájának is köszönhető, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrének mind a mai napig nem viselheti utca a nevét a megyeszékhelyen.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s 

Irodalom

• Koroda Miklós: Áchim András. „A csabai parasztvezér” (Bp., 1946)
• Tibor János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom (Békéscsaba, 1958)
• Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán, Bp., 1962)
• Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra (Borsodi Szemle, 1965. 1. sz.)
• Domokos József: Egy választás története (Látóhatár, 1966. 3–4. sz.)
• Féja Géza: Szabad csapat (r., Bp., 1965)
• Molnár József: Áchim L. András élete és halála (2002) ISBN 963-9337-39-0

Áchim L. András centenáriumi év
Az Áchim L. András centenáriumi év nyitó eseménye
2011. március 16-án 15.00 órakor
születésének 140. évfordulóján megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a szülőháza falán található emléktáblánál
( Békéscsaba, Kastély u. 8.).
A megemlékezés kezdeményezői a
Békéscsaba Városvédő és Városszépítő Egyesület és a
Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat.

Rácz Lukács pedagógusról, a békéscsabai tornasport kiváló eredményeinek megalapozójáról nevezik el a kórház utcai tornacsarnokot – döntött legutóbbi ülésén a közgyűlés. A ceremóniát az edző születésének századik évfordulóján, november 8 -án tartják.
Az elképzeléssel a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nevében Dr. Simon Mihály elnök és Huszár Endre egyesületi tag kereste meg az önkormányzatot, mondván, méltó emléket kellene állítani Rácz Lukácsnak. Az egykori pedagógus, edző, szervező elévülhetetlen érdemeket szerzett ugyanis a békéscsabai tornászsport sikereinek megalapozásában. A szakbizottság és a közgyűlés egyaránt támogatta a kezdeményezést.

Hol most az úgynevezett kastélyon Áchim Liker János szőlős kertje van a kanális partján, tavaly egy kis római urna ásatott ki’ s helyére vissza tétetett, azután egy kard darab, továbbá két római pénz és néhány bronz karika, mely valószínűleg lószerszámhoz tartozott ‘s nálam van. A’ többi vissza ásott darabokat tavasszal  azonnal fogom kerestetni. 

Hasonló hamvvedret kiszántott a’ földből Gajdács  János a’ maga kerekii tanyáján, a’ hol még most is meglátszanak egy régi épület-  nek, templomnak v[agy] klastromnak fundamentomai. – A’ óCsaba és Orosháza  közt fekvő földvári pusztán, tek[intetes] Boczko Károly úr arendalis” földjén  árok ásáskor kiásatott egy csupa termés kövek közé állított, három láb magas  urna, mellynek feneke alatt egy tallérnyi nyagyságú, jól conservált ezüst római pénz volt. A’ birtokos úrnak jelen nem létében az urna árokra fektetve egy  vandál ispán által, barbár röhögés közt, négy oda állított csákányos emberek  segedelmével szétveretett ‘s miután abban hamunál egyéb nem találkozott, a’  cserepek széthányattak, az ezüst emlékpénz pedig egy arra tévedt házaló zsidó-  nak eladatott. Ugyan mikor fognak már itt is valahára régiségtani társulatok  alakulni, mellyek a’ hasonló, sűrűn találkozó becses régiségeket a’ haza számára  megmentsék?

2., emlékek a’ magyar elő időből. [Az] 1850^ik évben, az úgy nevezett kastélyi  szőlők mellett, kiástak egy női csontvázat, melly részint jó gyöngyökkel, részint  üveg kalárisokkal volt körül fűzve, úgy hogy ezek többet tettek egy vékánál.   Folytatás… »

Egyébként akarom, hogy megtudd, L. B., hogy már VI. Constantinus”  Porphyrogenitus császár számára is nagyon jól ismertnek kellett lennie, hogy az  annyiszor emlegetett két folyó, értsd a Körös és a Maros hajózható, mivelö  ebben az ügyben így ír: “És ennek az Ister folyónak a mentén emlékművek és  helymegjelölések vannak, további helyneveiket pedig az itt keresztülfolyó folyóktól kapták, ezek közül elsősorban említendők a Temes, a Tutes, a Maros,  a Körös /:Chrysus vagy Chrysius, miként aranyat hozó, ahogy Timon említi a  Tisza leírásában § 1. p. 2.:/ és a Tisza.” Vesd össze: De administr, Imperii ad  filium Roman. Tom. I. antiquit. Constantinopol. C. 40. p. 110. Folytatás… »

Ezen a hatalmas síkságon számtalan csupasz és kopár dombocska vagy sírdomb van, amelyeket Halomnak neveznek. Többnyire ismeretlen előttünk, hogy vajon az emberek szorgalma, vagy a természet-anya emelte-e ezeket. Legközelebb az áll az igezsághoz, hogy ezek a vidékek, az utazók számára a legnagyobb mértékben aggálykeltők és bizonytalanok lennének, ha rajtuk nem  mutatkoznának ezek a halmok, amelyek mintegy útjelzőként igazítják el az  utazó kereskedőket és gyakorta igen szerencsésen vezetik le őket a tévutakról.  Hallgassuk meg talán erről a dologról a tudós kassai jezsuitát, Timon Sámuelt: Folytatás… »