Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

A magyar vasúttörténetek Szajol-Aradi vasútvonalát ünnepeljük ma: 125 évvel ezelőtt adták át az eseményhez illő ünnepélyességgel e vasútvonalat.
Ez alkalomból, vonalszakaszunk fejlődés történetét kiemelve a békéscsabai csomópontok kialakulását, korabeli szemelvények alapján ismertetjük.
Szolnok-Arad közötti vasútvonal építésének előzményei, építése és forgalomba helyezése.
A mai fiatalság mintegy azt hiszi, mintha a vasút már az őstermészet által lett volna idaplántálva, mert már születésekor készen itt találta. “Írja az egyik monográfiának a szerzője.”
Pedig a Tiszántúlnak e három vármegyéjében Szolnok, Békés és Arad megyékben a mocsaras nádas, lápos részeken a közlekedés az évnek csak egyes hónapjaiban volt lehetséges. A korabeli feljegyzések szerint Csabától-Váradig az utat a tavaszi hónapokban csak ladikon lehetett megtenni. Az év egy részében az országnak ez a része csaknem járhatatlan volt, a külvilágtól el volt zárva. Ezen az áldatlan állapoton kellett sürgősen változtatni, úgy ahogy az ország egyes részein már megtették vasútépítéssel.
Ennek az országrésznek időrendben az első vasútépítésének története 1856. nov. 10-én kezdődött meg, a “Cs. és kir. Szabadalmazott Tiszavidéki Vasúttársaság” első ülésével mely a megalakulást követően a következő év tavaszán 1857. ápr. 20-án volt Bécsben. A Tiszavidéki Vasúttársaság elnöke Gróf Andrássy György volt. Aki bölcs előrelátásával, szervezőkészségével próbálta a lehető legrövidebb időn belül a Széchenyi István közlekedési politikáját megvalósítani.
Körleveleiben az alábbiakról értesítette az érdekelt Tanácsokat:
“Miután jelenleg csak nem minden igyekezet és pénzerő a közlekedési eszközök szaporitására fordittatik, Európát kevés évek mulva északtól-délfelé, kelettől-napnyugat felé szakadatlan vasutak fogják áthasitani, melyek a világ kereskedésének ütemét, az ipar és mezőgazdaság termeléseire is eldöntő hatással leendnek, oly annyira, hogy az innen eredő nagyobbszerü anyagi és szellemi kifejlődésben és közjólét emelésében csak azon államok és vidékek fognak részesülni, melyek az emlitett általános törekvésekhez kellő tevékenységgel csatlakoztak, és a szárazföldi vasutak hálózatában jókor illő helyet foglaltak el.
Ennél fogva az általam alakitott tiszavidéki vasut társaságnak tagjai velem együtt honunk javát, és különösen a tiszavidéknek magas érdekét hazafiui szeretettel figyelembe vévén… azon vidék részére, mely termékenységénél és földmivelési iparánál fogva a világ kereskedés kedvezményeire méltán számot tarthat a jövőben közlekedési eszközök hiánya miatt kétessé válhatott volna. És a hazafiui törekvés nem maradt siker nélkül, mert a társaság a kitüzött  terve által megkivánt pénzerőt és egyéb előkészületeket kimutatni képes volt. Felséges urunk legmagasabb kegyelméből azon engedélyt nyeré meg, miszerint a Tiszavidéki vasutat, mely Arad, Nagyvárad, Debreczen, Miskolcz és Kassa városát hazánk fővárosával és a világ kereskedésével közvetlen összekötendi…”
Ennek a vasúttársaságnak életképességét bizonyítja, hogy a felsorolt vonalak nagy része 1859. májusáig megépítésre és átadásra is került.
A felhívás tehát bizalomra talált annak ellenére, hogy a nemesség nem tudott megbarátkozni azzal, hogy nemes embernek is fizetnie kell a vasúton.
De a városok közönsége és egyes földbirtokosok a vasút jótéteményeiben részesülni akart és a csatolt lapon a felhívásra meg is tette a felajánlását, mely szerint hozzájárultak, hogy birtokaikról a megkívánt teret kihasíthassák (ingyen), valamint az építkezésben megkivántató anyagokat, téglát, rostált fövenyt, meszet, kemény vagy lágy gerendát stb. munkával, fuvarral együtt felajánlott. 
Most lépett tehát a megvalósulás stádiumába a Központi Vasúttársaság még 1846-ban készített tervének második szakasza, a Szolnok-Arad vaspálya megépítése. Ezzel egyidőben a Tiszavidéki Társaság a pálya építésének megkezdésekor Nürnbergből a Namen Klott gyárból 800 darab személyszállító kocsit is megrendelt, melyből még 1857-ben 200 darab meg is érkezett a rendeltetési helyére. Tehát az 1847. szeptember 1-jén megnyitott Pest-Szolnok vonal folytatását megkezdték.
A tervek szerint a vaspálya Szolnokról Szajolon át Mezőtúrra, majd Szarvason-Mezőberényen-Békésen -Gyulán át Aradra vitt. ”Tehát Csaba akkor még olyan kis tót fészek volt, hogy a vasút tervezésénél még figyelembe sem vették.” Ennek ellenére a csabaiak hamar felismerték a vasút előnyeit, áldásos voltát és már (először) 1847. április 10-én kérték a terv megváltoztatását, ugyanakkor nagyon komoly felajánlásokat tettek (vállalták a területek kisajátítását, alapzati földmunkák elvégzését, hidak felállítását és az állomás építéséhez 500.000 darab téglát ajánlottak). Ez óriási áldozat volt, hiszen csak egy évvel korábban váltották meg magukat 800.000 pengőforinttal az úrbéri terhektől.
Ezt a kérelmet támogatták annál is inkább, mert Szarvas és Békés népe vasvillával zavarta el a kitűzést végző mérnököket.
Ilyen előzmények után kezdődött meg az építés, melynek első jelentősebb eredménye a Szolnok-Szajol közötti Tisza híd megépítése volt.Ennek a 8 évi időtartamra tervezett vörösfenyő faszerkezettel megépült híd felavatására került sor 1857. október 17-én.
Amit a “Mezőtúr nevű gőzmozdony által vontatott szerelvénnyel végeztek el”. Tehát az első terhelési próbamenet “az ünnepélyes mozsarak durrogása közben” le is zajlott. A vasszerkezetre való átcserélést csak jóval később, 1885-ben végezték el a Közmunka és Közlekedési miniszter rendeletére a mezőtúri Berettyó és a gyomai Körös hídjaival együtt.
A vaspályát építő társaság 2858-ban egy rendes és egy rendkívüli közgyűlést tartott Bécsben, februárban és áprilisban, amin megtárgyalták a vonal építésével közvetlenül összefüggő problémákat.
A korabeli publikálás szerint : “A munka örvendetes gyorsasággal halad előre, különösen a Gyoma-Arad pályadarabon, ahol az alépítés csak nem egészen készen van már, az őrházak is, sőt az állomási házaknak nagy része, név szerint a csabai , a mezőberényi és a kétegyházi állomás házak. A gyomától Szolnokig terjedő pályaudvaron több akadállyal kellettvén küzdeni, több híja van az építkezésnek, de már itt is látható az építkezés egész darabokon készen, az őrházak nagy részt szintén készen vannak, a hátralévők gyorsan emelkednek, hasonlóképp gyorsan halad az egész vonalon legjelentékenyebb két híd építése, az egyik kevés híján kész, Berettyó hídé (Mezőtúr alatt), a másik ennél sokkal nagyobb Kőrös hídé Gyománál. A szolnoki állandó híd mintájára épül 12 ívezettel, melynek összes belső világa 100 folyóölnél többre terjed.”
Az építkezés 1858. október elején készült el.
A mütanrendőri vizsgálat 1858. október 11-én, a vasúttársaság igazgatótanácsának bizottmányi próbamenetével 1858. október 23-án lett megtartva. Ez volt az átadás napja is. Az ünnepélyt Aradon tartották, ahová délután 15 óra 30 perckor érkezett meg a különvonat. A feldíszített vasúti indóházban Hauch Károly Ferdinánd helytartósági tanácsos , megyei első biztos, megyefőnök, Kuthy Lajos és Horváth Ádám polgármesterek fogadták a különvonatot.
Az öröm és a csodálat a vidék népességének nagy tömegét is összegyújtötte erre az ünnepélyre, mert látni akarta a leghőbb vágyának teljesülését a vasúti közleledés megindulását, mely lehetővé teszi azt, hogy “serény gőzparipák Pest és a Maros pontjai közt fekvő messze tért 12 óra alatt beszáguldják.
1858. október 25-én a Pestről 5 órakor induló személyvonattal, mely Szolnokról 10 óra 35 perckor indult Aradra, délután 4 óra 43 perckor érkezett, a vonal át lett adva a közforgalomnak.
A csabai tudósító később így írta le az eseményt: “Visszatérve annyi áldozat és küzdelem után, végre 1858. október 25-én volt adható a forgalomnak a Cs. Kir. Tiszavidéki vasút. Forró, meleg őszi napon robogott be az első személyvonat. A község apraja, nagyja mind kint tolongott a most is meglévő, akkor csudaszámba menő emeletes nagy állomás előtt.”
Tehát 1858. október 25-én megindult a forgalom hazánk akkori sorrendben a 21. vonalszakaszán az alábbi menetrend szerint:
          Bécs               indul:     7 óra 00 perckor este
          Pest               indul:     5 óra 00 perckor reggel
          Czegléd         indul:     9 óra 15 perckor reggel
          Szolnok         indul:   10 óra 38 perckor reggel
          Mezőtúr         indul:   12 óra 07 perckor délben
          Arad              érkezik:  4 óra 43 perckor du.

          Arad              indul:    9 óra 26 perckor reggel
          Mezőtúr        indul:     2 óra 03 perckor du.
          Szolnok        indul:     3 óra 40 perckor du.
          Czegléd       érkezik: 4 óra 47 perckor du.
          Pest             érkezik: 8 óra 28 perckor este
          Bécs             érkezik: 6 óra 01 perckor reggel

A középállomások menetrendjét minden indóházban kifüggesztett menetrend tartalmazta. A menetidő tehát Bécstől-Aradig 21 óra 43 perc volt.
Ezzel megindult ezen országrész bekapcsolódása az ország és Európa vérkeringésébe és megkezdődött egy óriási fejlődés, melyet úgy érzékelhetünk legjobban, ha ezzel a menetrenddel összehasonlítjuk a mait.
Ezért mi csak hálával és tisztelettel gondolhatunk elődeinkre, akik az akkori viszonyok között most is hihetetlennek tűnő rövid idő alatt megvetették alapjait az ország vérkeringéséhez szükséges vaspályák létesítéseinek, melyek nélkül életünk már elképzelhetetlen lenne.
Annak megértéséhez, hogy elődeink ezelőtt 120-130 évvel milyen körülmények között és milyen korszellemben végezték el azt a hatalmas sokrétű munkát, szükségesnek tartom a korabeli okmányok egy töredékének közlését.
Az okmányokat az eredeti nyelvezet meghagyásával közlöm:
 3775/1851  évi Megyefönöki iratokból. /Bm. Gyula levéltár/
Minden gondolkodni tudó polgár saját kárával tapasztalván, mikép a tiszai vidékek kereskedelmi pangását és dus termékeik közepette is mindig közelebbről fenyegető elszegényesedését közlekedési eszközök hiánya okozza.
Több oldalról nevezettek ki küldöttségének, mellyek a vasut-vonalnak a maguk vidékén leendő épitését í magos minisztériumnál nem csak kérték és szorgalmazták, hanem egyszersmind a kért vonal épitése esetére a vaspályákhoz megkivántatóföldtérnek ingyen átengedését, nevezetes mennyiségü napiszámokat és többféle anyagokat ajánlottak.
A fentebb érintett szükséget Nagyvárad városa és környéke is érezvén már huzamosabb idők olta minden tehetségében áló módokat felhasznált, hogy a vaspálya Szolnoktól-Zörök, Szentmiklós, Turkevi, Dévaványa, Füzesgyarmat, Darvas, Vekerd, -Sasa-Berekböszörmény, Gyiros-Tarján-Vadász-Mindszent-Palota-Szentandrás-Iklód-Őssi felé Nagyváradnak és onnét a körösvölgyén Feketetó felé Kolozsvárnak vezettessék. – És miután ezen vonalnak mind legrövidebb egyenessége, mind bel-és kül kereskedelem érdekében minden tiszai vidéken Erdélybe vezethető egyéb vonalak fölötti kitünő elsőbbsége, valamint technikai kivihetősége is általánosságban kimutatott: bizton reméli alulirt küldöttség, hogy azon esetre, ha az említett vonal által érdekelt földbirtokosok és községek a más irányban tervezett pályavonalakba eső birtokosok és községek példájára ingyen földért és anyagokat, ugy tehetségükhöz mért mennyiségü és saját határaikban felhasznállandó ingyen napszámokat ajánlandának az emlitett pályavonalnak mint a vég elszegényedéstől egyedül megmenthető ezen országos kincsnek birtokában juttandanak.
Miután tehát a közlekedés érdekében a tiszai vidéken czélszerüen létesithető vaspálya-hálózat foganatosithatása czéljából a magos ministérium rendeletbe folytán állandó mérnökök által már a vidékek vizsgáltatnak és felmérések eszközöltetnek: a fentebbi pályavonal iránt pedig alolirott küldöttségnek a magas közlekedési ministétium hajlamát tapasztalni szerencséje volt: nincs egyéb hátra, minthogy az ezen vonalban eső földbirtokosok és községek ezen caspűálya épitése esetére ön magok érdekébe szánt ajánlataikat nyilvánitsák, melyek alolirt küldöttség által a közlekedési ministérium e részben kinyert engedelme mellett fel fognak terjeszteni.
Minélfogva tisztelettel felszolitja alólirt küldöttség a fent kijelölt és részletesen megnevezett vonalban érdekelt összves földbirtokosokat és községeket, miszerén a birtokaikon vezetendő vaspályához szükséges földtérnek az álladalom részére leendő ingyen átengedtetése és anyagokkiszoltatása – a községek pedig a saját hat határaikon felhasználandó ingyen szekeresés kézinapszámok mennyisége iránti ajánlataikat mielőbb irásban foglalni, és azon az uton, melyen jelen gelszólitás kezeikhez jutott a Nagyvárad városi cs. k. polgármesteri hivatalhoz hovaelébb beküldeni sziveskedjenek.
Kelt Bécsben Április hó 21.-én 1851.
       Dr. Vattman Loref Lovag cs. k. Kormányszéki
       tanácsos mint küldöttségi tag.
       Gróf Triment Béla mint küldöttségi tag.
       Hrabovszki János Nagyváradi megyei törvényszéki
       közbiró mint küldöttségi tag.
       Tót Sámuely felső Bihar megye cs. k. mérnöke mint küldöttségi tag.
       Nagy Lajos küldöttségi tag. 
 3775/1851 . Megyefőnöki számból.
5995
K.F.
                             Nagyvárad kerületi Cs:k: Fő Ispántól.

                  Cs: kir: megyei Főnök

                                      Nagyságos Bonyhády Gyula Urnak:

                                                                                      Gyulán.
A nagyváradi vasuti küldöttség melly Bétsben kereskedelmi minister őméltóságától azon értreülést vala szerencsés megnyerni, miszerint, a magos kormány, a Szolnoktól, Török sz. Miklós-Turkevi-Dévaványa-Füzes Gyarmat-Darvas- Vekerd-Sas-Berek-Böszörmény Gyires Tarján-Vadász-Mindszent-Palota-Szent András-Iklód-Osifelé N. Váradnak és onnan a körös völgyén Fekete-Tófelé Kolozsvárnak-vezetendő és tervben levő Vasut vonal épitésére nézve az érdekelt birtokosok és községek bár minemü ajánlatait is készséggel fogadandja.
Ugyan ezért e tárgyban, országos helytartósági ideiglenes fönök ő exelenciájanak helyben hagyása mellett, az illetőkhöz intézendő és ide mellékelt felszólitást készitette.
Mely felszólitást több példányokban a N. Várad városi képviselői testületnek megkeresése folytán,-felelegesnek tartván az érintett vaspályákból könnyebb közlekedtetés tekintetéből az egész vidékre háramlandó hasznot és annak üdvös voltát bövebben fejtegetni olly felkérésem mellett átal Nagyságodhoz, hogy a Nagyságod hatósága területét illetőleg kijelölt vonalban eső földbirtokosokat és községeket ezen vaspálya épitése esetére, ön magok érdekében nyujtandó ajánlatokra hathatósan szólitsa fel, különösen pedig az érdekelt vonalakban lévő földbirtokosokat, a birtokaikon vezetendő vaspályához szükséges földtérnek az álladalom részére leendő ingyen átengedtetése és anyagok kiszolgáltatása, a községeket pedig, a saját határaikon felhasználandó ingyen, szekeres, és kézi napszámok mennyisége iránti ajánlataiknak mielébb irásba foglalva Nagyságodhoz leendő bemutatásra, melly irásbeli ajánlatoknak hozzám leendő felterjesztésére Nagyságodat ezennel felkérem.
Nagyvárad Május 19-én 1851.
                                                                                aláirás: főispán. 
Békéscsaba város irataiból. (Bm. Gyula levéltár).

      Tisztelt Városi Tanács!
Miután jelenleg csak nem minden igyekezet és pénzerő a közlekedési eszközök szaporitására fordittatik, Európát kevés évek mulva északtól délfelé-kelettől napnyugat felé szakadatlan vasutak fogják áthasitani, mellyek a világ kereskedésének ütemét képezvén, az ipar és mezőgazdaság termeléseire is eldöntő hatással leendenek, olly annyira, hogy az innen eredő nagyobbszerü anyagi és szellemi kifejlődésben, és közjólét emelésében csak azon államok és vidékiek fognak részesülni, mellyek az emlitett általános törekvéshez kellő tevékenységgel csatlakozik, és a szárazföldi vasutak hálózatában jókor illő helyet foglaltak el. Ennél fogva az általam alakitott tiszavidéki vasuttársaságnak tagjai velem együtt honunk javát, és különösen tiszavidéknek magas érdekét hazafiui szeretettel figyelembe vévén mindent elkövettek, hogy a mondott jótéteményeket nevezett vidék részére a legnagyobb kiterjedésben és lehető állandóságban megszerezhessék, – azon vidék részére melly termékenységénél, és földmivelési iparánál fogva a világ kereskedés kedvezményeire méltán számot tarthat, – s jövendöje a közlekedési eszközök hiánya miatt kétessé válhatott volna.
És a hazafiui törekvés nemmaradt siker nélkül, mert miután a társaság a kitüzött terve megkivánt pénzerőt és egyéb előkészületeket kimutatni képes volt. Felséges urunk legmagasabb kegyelméből azon engedményt nyeré meg, miszerint a tiszavidéki vasutat melly Arad, Nagyvárad, Debreczen, Miskolcz, és Kassa városát hazánk fővárosával, és a világ kereskedésével követten összekötten-illetően 11 évek lefolyása alatt hozhassa létre, – mihez képest Nagyvárad és Debreczen 2 Arad 3 és Miskolcz és Kassa 6 évek mulva leendenek közvetten vasuti összeköttetésben Budapesttel.
Ezek szerint a tiszavidéki vasut társaság nem kételkedhetik, hogy hazafiui igyekezetének ezen eredményét az ez által érdekelt tisztelt honfiak örömmel, és méltányos készséggel fel fogják karolni, midőn ebbeli várakozását főkép a Magyar nemzetnek a közjó eránti buzgóságára allapitja, kénytelen arra is figyelmeztetni, hogy az illy nagyszerü vállalat hitele, haszna, jövendője nagy részben annak minél gyorsabb létesitésétől függ – a vállalatnak hitelét pedig mi sem képes inkább emelni, és gyors léttesitést inkább pedig elősegiteni, mint ha az illető vidék beliek birtokuk és termesztvényeik értéke ez által szinte megkettőztetik – kikre tehát a legtöbb haszon áramlik a vállalat iránti bizalmukat és részvétüket tett által bebizonyitják.
E szempontból indulva ki, teljes bizodalommal hivja fel ezennel a társaság azon tisztelt nagyobb földbirtokosokat és városi közönségeket akik közvetlenül fognak részesülni a tervezett vasutnak jótéteményeiben, hogy a vállalatnak minél gyorsabb, szilárdabb léétesitését aránylag csekély hazafiui áldozattal jelesen a vasuthoz szükséges térnek ingyen leendő kiszolgáltatásával erejükhöz képest előmozditani sziveskedjenek.
Bátorkodom tehát a tisztelt Tanácsot……………………..
a tiszavidéki vasut társaság nevében ezennel megkérni miszerént figyelemre méltatván a fenn elősorolt tényeket és okokat, becses ajánlatát az ide mellékelt lapnak betöltése és aláirása által kötelező formában megtenni, és azt nékem Bécsbe /Máriahilf Laimgrube 184./ mielöbb megküldeni méltóztassék.

Bécsben 1857-i Ápril 30-án.
                                                     Gr. Andrássy György
Budapest Hirlap 103 száma
    1857. augusztus 26.
              Szerda                                                Ujságcikk Gyuláról:

A vasuti földmunkálatok a szolnok-aradi vonalon megyénkben is megkezdettek már s folynak egész eréllyel, mert dacára a mostani dologidőnek, auon folyvást 1500 napszámos körül dolgozik. Mihelyt a dologidő szünetel még nagyobb erővel fog a munka folytatni ugy, hogy a földmunkák még az ősz folyamán elkészülvén jövő évi őszre hir szerint a vonal közforgalomnak is az fog adatni. Azon földek iránt, melyeket a határunkat is átmenendő vonal igényelni fog éppen f. hó 16-án történt meg az egyesség a város és a vasutépitőtársaság közt a szántóföld ára 160, legelőé 50 pfrtra határoztatván 1600 öles holdanként, mely esetnél szerencsés körülmény ránk nézve, hogy a tag osztály éppen most lévén végrehajtás alatt az egyesek birtokaiból hanem egyenesen a községből adhatik ki. Igen örülünk a vidéki közlekedés ilykép rövid időn belül bekövetkező javulásán, melyre alig is van az ország egy-egy vidékének nagyobb szüksége mint éppen a buja földü, s termékekben gazdag de ut-épitészeti anyagok hiányában a feneketlen sáru rossz utak miatt a közlekedéstől eddig csaknem egészen elzárva volt Békés megyének. Csak egyet sajnálunk városunk jövő sorsát illetőleg a közlekedés javulására gondolva azt t.i. , hogy  majdan meginduló vasutak bár mint emliteni határunkat is érinti az mi gyulaiak robogását is csak távolról hallhatjuk /a legközelebbi vasuti állomás Kétegyházán városunktól 2 mérföldre /16.7 km/ esik. Mi befolyással lehet városunk jövőjére nézve a vonalbóli ezen lemaradás. Eddigelé Gyula volt Békés megye kereskedésének és iparának ugyszolván központja s mind megyei székváros szinte legelül állott. Máris emlegetik, hogy a főnökség talán a vasut mellé Csabára fognak átköltözni, mint azonban csak is mint bizonytalan hirt emlitenek, de vajjon most a vidéket illetőleg jelentékeny kereskedésünk nem fog – e szintén oly helyre átvándorolni mely vasut mellett lévén alkalmasabb szállitó eszközökkel birand?
A hir mindezek mellé még azt is mondja, hogy törvényszékünk a börtönök szük volta miatt magának szinte alkalmasabb helyet – talán Makon – keresnek. Ezen kirekre gondolva állitanám mult levelembe, hogy régi dicsőségü hirneves városunk kétes jövőnek néz eléje.

Békéscsaba város iratai: 527/057

Méltóságos Gróf Ur.

Folyó év április 30-ról kelt becses sorokat vévén teljes tisztelettel válaszoljuk Méltóságos urnak, hogy B.csaba községe a határán Szolnoktól Aradra vezető vasut vonalra egyedül az Község és egyes lakosai tulajdonához tartozó földterületet az egyesek nevében is a Társulatnak ingyen átadni immár a Máltóságos Gróf Urnak felterjesztett kötelező irata szerént felajánlotta, valamint ezenfelöl téglát és napszámot is igért adni nagyobb mennyiségben.
De mivelhogy a Községi Előljáróság a fentebbi ajánlatot nemcsak Méltóságos Gróf Urnak terjesztette fel hanem egyszersmind hatósági uton az Nagyváradi Cs. K. Nagyméltoságu Helytartósági Osztályhoz is felküldte, hogy az ajánlat helybenhagyás Folytán Község részéről a Társulatnak megadatni engdtessék azonban mindeddig jóváhagyását nyerni szerencsések nem valánk. Ennél fogva alázatosan kérjük Méltóságos Gróf Urat, hogy addig miglen felsőbbi jóváhagyást nem nyerünk méltassék az jelenleg kivánt nyilatkozatot függőnek tekinteni részünkről igérvén, hogy az jóváhagyás kinyerésében munkálkodni és az mint ez megtörtént a végső nyilatkozatot is illetőleg kötelező levelünket Méltóságos Gróf Urnak felterjeszteni mulhatatlan kötelességünknek ösmerendjük.
Mély tisztelettel maradván
Méltóságos Dróf Urnak
Bcsabán május 12. 1857.
                                                      Alázatos szolgája
                                              B.csaba város Elöljárói.
Méltóságos Gróf Andrássy György Ur Őnagyságának
mint az Szab.Tiszavidéki Társulat Elnökének
Mély tisztelettel                                           Bécsbe
                                                   Mariahilf Langrube Nr. 184. 

Békéscsaba Város iratai. Tervezet 527/857. /Bm. Gyula levéltár/

                             Tekintetes Cs.K. Szolgabiró Hivatal!

Az 1856-ik évi február 27-i 248-ik sz. a. tisztelettel beadott jelentésünkben megkértük a CS.K.Tekintetes Szolgabiró Hivatal miszerint a Tiszai Vasut Társaság részére tett ajánlatunkat mellyszerént az most megemlitett társulatnak határunkban az vasutra szükséges földterületet; két millióig téglát és huszezer napszámot felajánlottunk-felsőbb helyre jóváhagyás kinyerésiért felterjeszteni méltóztatott volna. Minthogy azonban fentebbi kérelmünkre ajánlatunkat helyeslő vagy tagadó választ mindeddig nyerni szerencsések nem valánk, és minthogy a fenti kitett határidő óta nevezetesen pedig az folyó 1857-ik év április 30-ról kelt levél szerént az többször emlitett vasut társulati Igazgatóságától ujfenti felhivást kaptunk ajánlat tételre, amelyre tett válaszunk azonban abban nyilvánult, miszerint mi felsőbb helyrőli engedély kinyerése előtt végleges nyilatkozatban nem bocsátkozhatunk azonban az engedély kinyerése iránt lépéseket teendünk: mindezeknek folytán alázatosan kérjük a Cs.K.Tekintetes Szolgabiró Hivatal miszerint fentebbi ügyükre felsőbbi határozatot miheztartásukra kieszközölni méltóztassék.
Kelt B.Csabán junius 17 – 1857.

Békéscsaba Város iratai. 529/857.                    /BM. Gyula levéltár./

1075.                                                                 az járás Sz. birájától.

Csaba városa érdemes tanácsának!

Az N.T. CS. K. megye hatóság f. évi 2826 és 4159 számu rendeletei folytán tudtul adatik, hogy az tiszai vasuttársulatnak az Arad-Szolnoki vonalra is Csabán át az engedély valósággal megadatott, és igy legközelebbi napokban várható, hogy az szabályok értelmében szükséges Feljáró és kibecsülőbizottmány, mellyek tagjai az megyei 1-ső biztos és járási szolgabiró is müködését megkezdeni, melly alkalommal ugy az városi előljárók és mérnök mint az mennyire lehet maguk az illető földtulajdonosok is kiknek földjeiken az vonal menend jelen lenni tartoznak, hogy a föld átadás lehetőleg egyességileg tőrténjék. Továbbá meghagyatik, hogy az vasut körül müködendő egyéneket minden lehetőkép elősegitsék és közhirré tétel által ujólag is tudomásra juttassák, hogy az mérnöki karókat jeleket bántók szigoru fenyitéki büntetés alá esnek, általában ennek czélszerü és hasznos volta az népnek felvilágositásul tudtára adassék – Csabán junius 17-én 857.

                                                                                       Szánthó sz. biró

Békéscsaba Város iratai. 655/859.

1123
859                                                       Szolgabiróságtól.

Csaba érdemes Tanácsának
      junius 16-án 1859.

Mellékletben küldetnek ki nyomtatásbeli hirdetések mellyek értelmében a Vasut mentében eső községek lakosai figyelmeztetnek a vasutrendőrségi szabályokra. Ezen nyomtatványok minden a Csabai határon fekvő vasuti őrháznál hol átjárás van és az indóháznál is egy példányban kiragasztandó és egy legközelebbi vasárnapon az egyházak előtt annak tartalma közhiré teendő. Különösen terjessze ki az érdemes Tanács éber figyelmét, hogy a vasutvonal legközvetlenebb szomsédságaiban fekvő szántóföldeken és rétségeken hol éghető száraz tárgyak /11.érett gabona, akár lábon, akár rudakban, vagy keresztben nád, széna petrencék sat:/ találtatnak addig mig betakaritva nincsenek a kerülők felügyeljenek, hogy a gőzmozdonyok szikrái égést okozzanak, és a takarás befejeztével a learatott életnemü távolabb rakassék öszve, és a legközelebb fekvő tarló felszántassék. Az nyomtatványok kifüggesztettek és szokott módon
meghirdettetett.                                                                 aláirás
                                                                                       szolgabiró

          Omaszta jegyző.

B é k é s csaba városi iratok 1859-ből.
Cs.Kir.Szabad Tisza vidéki Mérnöki Hivatal.
                                                          Csba város T. czim. Előljáróinak
                                                                                                Csabán.
Hból.
Folyó hó 11.-én éjjel azon eset adta magát elő, hogy a kigyósi határ felé legelő gulyának egy része a pásztorok által felügyelés nélkül hagyatván a második őrház közelében a vaspályára mentek, Henniger Márton őrnek még földben lévő 40-50 darab káposztáját megették, s vagy három vékányi zöldséget a földben taposták, innen pedig a vasuti töltésre menvén azt egy nagy darabon összve gázolták, és miután ezen gulyából vagy 9-12 darab a sinek között legelt a 4 és 5 óra között reggel átvonuló kavicsos vonat mentében annyira feltartóztatott, hogy az 10 percet volt kénytelen üldőzni, mig a marha az utból eltávolitathatott,- Az ezen esetből tatt vizsgálatból kitünvén, hogy ezen marha Veszelka György, Dudok és Orosz nevezetü pásztorok által hagyatván felügyelet nélkül, hivatalosan felkéretik T. cz. Előljáróság a fent nevezett 3 pásztort az 1851 évi november 16-án költ császári nyiltparancs 97. 98. és 101. §-a értelmében azon kívül, hogy ők az 5 forint ért.rugó kárt megtérittetni kötelezettek, még szigoruan azon észrevétellel megfeddeni, hogy jövőre az illy kihágásokat kénytelen leszek az előirt szigoru büntetés végett a cs.Kir.Tőrvény széknek bejelenteni.
Csba November 21-én 859.
                                                                      Horváth
                                                                      mérnök

- 1871.szeptember 10. Harmadik évfolyam 73. szám:
Emlitettük, hogy f. hó 12.-re tervezett vasutmegnyitását a városi előljáróság lakomával akarja megünnepelni. Az evégből kibocsátott aláirási iven azonban a résztvevők száma nagyon lassan szaporodik, ami azt látszik bizonyitani, hogy a gyulai közönség örül ugyan a vasut megnyitásának, de még olyan nagyon hogy még emiatt költekezésekben is bocsátkozzék, Mi részünkről helyeseljük az előljáróink abbéli jóakaratát mely szerént-mint az aláirási iv fejezetében is olvasható e városunk történetében korszakot alkotó esemény feletti örvendezésnek külsőleg is kifejezést adni: csak azt nem tudjuk, hogy valjon a megnyitás csakugyan végbemegy és a kitüzött napon vagy a közbejött akadályok miatt ismét elhalasztatik. Legalább a megnyitandó vasutvonal hivatalos bejárásának megtőrténtéről eddig mitsem hallottunk, sem az örvendetes tényt jelző valamely előleges hirdetményről tudomásunk nincs.
- 1871.szeptember 14. Harmadik évfolyam 74. szám:
Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-csabai részének hivatalos bejárása e hó 11-én ment végbe s a bejárást teljesitett bizottság a kérdéses vonalon a munkálatokat mindenütt s minden tekintetben kielégítőnek találván, s erről jelentést a Kormányhoz meg is tette. A megnyitást illetőleg a varosi előljáróság távirdai uton kérdést intézett a vasuti igazgatósághoz, s onnan azon választ nyerte, hogy a megnyitó e hó 14.-én vagyis mai napon bizonyossággal megtörténik. Végre valahára elértük tehát mire évek hosszu sora óta annyira vártunk. Kiléptünk elszigetelt helyzetünkből s nyitva áll előttünk a nagyvilág. Most azután tetterő és akarat itt a leghatalmasabb eszköz melyet megragadva kijuthatunk szazados tespedségünkből, s okosan felhasználva az ipar, kereskedelem és földmivelés e legjelentékenyebb rogóját eljuthatunk oda, hol városunknak már régen kellene állnia; lehet virágzó iparunk kereskedelmünk és földmivelésünk s ami fő az anyagi haladás megfogja hozni a szellemit is. Délután 3 órakor fog érkezni az első vonat s ugyanakkor fog megtartani a helyszinen a már általunk emlitett lakoma.
- 1871.szeptember 17. Harmadik évfolyam 75.szám.
Nagyvárad-csabai vasutrész mult csütörtökön e hó 14.-én közforgalomnak csakugyan átadatott. A kérdéses napon nagy sürgés forgás volt városunkban, kocsin és gyalog számosan igyekeztek ki az indóházba,részint hogy a közelében résztvegyenek részint, hogy a nap fontos esemény szülője, s nem volt arc melyen az esemény feletti öröm vissza nem tükröződött volna. Azonban nincs fény árny nélkül, vagy mint a közmondás tartja : nincs tökéletes a világon s így a vasut megnyitás feletti öröm sem lehet teljes, s ez legalább azokra nézve áll kik az ezen alkalomra rendezett közebéden is résztvettek. Megvalljuk magunk sem tartozunk azok azok közé akik a gastronómikus tekintetben nagy igényeket formálunk, s tudjuk méltányolni a nehézségeket, melyek olyan alkalmakkor minő a csütörtöki is volt s midőn szokatlanabb számu vendégek ellátásáról van szó-csaknem elkerülhetetlennek de a kiszolgálás körüli rendetlenséget s az étkek emészthetetlenségét oly mértékben még nem volt alkalmunk tapasztalni mint a kérdéses közebéden. Pedig azt hittük, hogy a vendéglős tárczája,aligha kárát vallotta, mert mind a résztvevők száma, mind azok által fizetett részvénydij ellen nem lehet kifogás. Az italnemüek versenyeztek rosszaságban az ételekkel. Szóval olyan ebéd volt ez, mely sokáig emlékezetében és – gyomrában – fog maradni mindazoknak, kik elkültésére vállalkoztak, s ha maga a vasutmegnyitás örvendetes ténye nem ellensulyozná az ebéd példátlan gyarlóságát ugy egyáltalán nem volna okunk a sep 14-ikét oda sorolni, hol boldog perceink feljegyezve vannak. Node van vasutunk igy éljen a vasut!
1871.szeptember 24. Harmadik évfolyam 77.szám.
Békésmegye vizottményénak évnegyedes közgyülése sept.18-án folytatva.
…ugyancsak a közlekedési minister Urnak a megye beli vasuti állomásokhoz vezető utaknak jó kerben helyeztetését s e végből a kongó – tégla utak létesitését meghozó rendelvényre – az illető szolgabiráknak oly meghagyással adatott ki, hogy a vasuti állomás hellyel biró községeket a kérdéses utaknak saját érdekében jó karban hozataléra hathatósan utasitsák, egyuttal az állandó közmunkai küldöttség utasittatott, hogy a kongó-téglautaknak miként lehető legcélszerübb létesitése tárgyában véleményt adjon……..
1871.október 1. Harmadik évfolyam 79.szám.
Az 1871. augusztus 24.-i 68-ik számban megjelent vezércik. Mi kellene ha volna. I.rész.A vezércik azzal foglalkozik és azt támasztja alá, hogy a jövőben is Gyula maradjon a megye székhelye. Errea cikre válaszként jelent meg II.rész alatt az alábbi vezércik.
CSABA VAGY GYULA!
/R/ Csaba két országos vasut metszőpontja; Csaba Fiume, Erdély, a Bánát, Pest általában nyugati irányban mindenfelé egy állomással közelebb van mint Gyula. Csaba maholnap Miskolcz-felé a bányavárosokkal Galiciával is egyenes vasuti összeköttetésbe lép, Csabával egyenes vasuti összeköttetésben van a megyebeli községek közül: Kétegyháza, Orosháza, Berény, Gyoma, csaknem ilyenben Endrőd,Tarcsa, Békés:hozzávan legközelebb nemsokára ez is és a Sárrét vele egyenes vasuti összeköttetésben lesz. Szarvas, Sz.András, Öcsöd Csabához mind közelebb vannak; Csaba a tiszai buzát termő vidékből tetemes háttért bir, mig Gyulának háttere Bihar?hogy mit tart a vasuttársaság Csaba és Gyula felől mutatja a kettőnek indóháza, a csabai egy város a gyulaihoz képest.
Azután Gyula lapályokkal van körülvéve, terjesztkedésre kevésbbé alkalmas, mig ellenben Csaba magasabb fekvésü,legalább minden vizveszélytől távol esik, s levegője egészségesebb. Népe józan, takarékos, szorgalmas munkaképes.Már most hova telepszik a kereskedő: Gyulára-e,mely alatt vasut megy el, vagy Csabára,hol vasuti gócot talál: ott-e honnan mindenféle egy állomással távolabbra vagy ahol ugyanannyival közelebb lesz? A megye közönsége hova megy szükségleteit fedezni örömestebb; a megye szélire Gyulára, vagy Csabára mely mint emlitettem csaknem mindenfelől közelebb esik, s maholnap majd mindnyájával egyenes vasuti összeköttetésben lesz ?
Ime ezen eltagadhatatlan nagy sulyu okokból van Csaba és csak Csaba a közgazdászati megye központjául designálva-s mert igy: kell,hogy ezen moissziójában saját jól felfogott érdekében a politikai megye is azzal támogassa, hogy székhelyét Csabára áttegye, annyival inkább,mert mint mondtam csak a megye középpontját inkább megközeliti tehát mindenkinek, akit ügyebaja a székhelyre menni kényszeriti, e székhelyet Csabán közelebb éri. Pedig mennyi ügyesbajos ember van ma az előtthöz képest, s aztán a megye bizottmánya ma 410 tagból áll nem csupa tisztviselőből,s néhány módos urból mint ezelőtt: – csak ezen 410 tagutestület mennyivel több pénzt áldoz menvén gyulára ahoz képest ha Csabára menne. De a megyére való felügyelet is könnyebb Csabáról,mert ha a községek csabához vannak közelebb azonképpen Csaba is közelebb esik azokhoz. Ezekben azt tartom eléggé bebizonyitottan, hogy a megye központjául nem Gyula hanem Csaba van az uj viszonyok által kijelölve. Eddig is bizony nem egyébért volt gyula a megyének székhelye,minterre legalkalmasabb lett volna, hanem mert régentén az akkori viszonyok ezt igy hozták magukkal az ujabb időben pedig a jelen korig nem forgott fel különös ok mely a megye székének más alkalmasabb helyre áttételét sürgette volna.
De az idők s viszonyok tetemesen átalakultak s ezzel szemben azt állitani,hogy Gyula lesz a megye főemporalis helye,hogy Gyulán van a megye széke legalkalmasabban – ezt csak a falutorony politikája  mondhatja.
Én nem veszem számon,hogy gyula kegyeit helyzetét,annyi idő folytán mint használta fel,de azt határozottan állitom,hogy az az idő lejárt. Gyula fenntarthatja magát a jövőben is,sőt ohajtom gyarapodjék de Csaba rövid idő alatt őt messzi tulszárnyalandja és ha a megye a változott viszokat figyelemre nem máttatva székét továbbra is Gyulán hagyná és nem sietne annak áttételével természetes központját gyámolitani ezzel saját érdekei ellen a legvastagabb hibát követné el. Gyula azonban vigasztalódjék, el ne kedvetlenedjék azért amin segiteni ugysem lehet,hogy csak ujabb példákra utaljat ott van Pisa, Genova, Velence stb. hajdan mind hatalmas gazdag városok mégsem birták a változott közgazdászati viszonyokkal megmérkőzni. Gyula sokkal szerényebb állást foglal el, hogysem az uj korral eme nagy városokéhoz hasonló hanyatlást kellene tapasztalnia.
1871.október 1. Harmadik évfolyam 79.szám.
Magántáviratok fölvételére és továbbitására a nagyvárad-csabai vasut vonalrészen következő állomáshelyek;u.m. Less, Cséffa, Szalonta, Sarkad és Gyula felhatalmaztattak és ezt a közönség érdekében jónak látjuk közzétenni.
1871. október 5. Harmadik évfolyam 80.szám.
Válasz a válaszra. vezércikk.
… az is tény, hogy Csabának vasuti összeköttetései vannak elvitathatatlan előnyöket teremtenek számára Gyula felett,de még abból,hogy Csaba a megyének forgalmi középpontja egyáltalán nem következik az,hogy magában rejti egyuttal mindazon elemeket melyeket rgy leendő megyei középpontban látni ohajtanánk és mert forgalmi központja egyuttal politikai központja is legyen… maradjunk Gyulán. Sarkadon a vasut ünnepélyes megnyitásakor odaérkező Tisza Lajos közlekedési miniszter a város küldöttségileg lelkes szavakban üdvözölte,mire a minister Ur röviden meleg öszinte szavakkal válaszolt. Rövid szünetelés után aztán a vonat továbbrobogott.
1871. október 22. Harmadik évfolyam 85.szám.
Az alföld-fiume vasut számos panasz tárgyát képezi. A”Bihar”azt mondja hivatalnokairól,hogy csupa németek. Ezt már mi is nagy részben tapasztaltuk. A”Hon”-nakOrosházáról meg a menetrend káros beosztása ellen panaszkodnak. A “Szegedi hiradó” meg a következőket irja: Az alföldi vasut személyforgalma folytonosan növekszik amiről tanuskodik egy helybéli ismerősünk azon panasza is,hogy a napokban HM.Vásárhelyen még az 1.osztályu coupéban is 3.oszt. utasokat szoritottak be, s minden kocsi ugy meg volt tömve, hogy soknak állva kellett megtenni Szegedig az utat. Reméljük, hogy az eset csak kivételkép történt, hogy többször ne ismétlődjék a társulat illető hivatalnokai gondoskodni fognak arról, hogy nagyobb forgalmi állomásokon mindenütt tartalékkocsik legyenek,mert drága pénzért senki sem hajlandó állva vagy heringként összepréselve utazni. Ugyanakkor volt a hold-mező-vásárhelyi indóháznál az is, hogy a kissé qualificáltabb szaglásuak kénytelenek voltak az utcára kimenni s ott várni be a vasut megérkezését ennek oka pedig az, hogy az egyik termet szükségből raktárnak használják. Ez is olyan baj melyen a közönség érdekében hovaelőbb segiteni kell.
1871. november 2. Harmadik évfolyam 88.szám.
A vaspálya indóházban mint tudjuk két váróterem van három osztály számára. Ez elég jól van így, de nem ám az, hogy az első és másod-osztályon utazó közönségnek szánt szobába telepszik le a negyed osztályu utazó, s ha talán ráér, meg hozzáfog szalonnázni, füszerezvén  az illatos hagymával. És ezt zürni kell, finomabb érzésü utasoknak. Több figyelmet uraim a fizető utazó közönség kényelmére.
1871. november 9. Harmadik évfolyam 90.szám.
Vasutaink s a germanisació: Szomoruan tapasztaljuk …. csabán a vasuti vendéglő éttermében a magyar nyelvvel nem tud boldogulni az ember-német az étlap, német a társalgási nyelv-német a kiszolgáló személyzet …… stb. A vasut megtette azt amire a Bsch korszak nem volt képes.
1871. december 14. Harmadik évfolyam 100.szám.
……Vasuti tisztek a koronában “Gott erhalte” hymnust énekelték …. vigyék a sátorfát oda ahol otthon érzik magukat.

BÉKÉS

politikai és vegyestartalmu közlöny

Megjelenik hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön.                       Gyulán.
1871. január 1. Harmadik évfolyam első szám:
A vasuti igazgatóság több figyelemmel lehetne a szekeren utazók irányában. Egy polgártársunk panaszkodik, hogy az ünnapekre Puszta-Kigyósra szándékozván menni e hely alatt elvonuló vasuti átjárón nem mehetett keresztül a sorompók le lévén eresztve. Ez ugyan a pálya elhaladásakor igy szokott lenni, hanem utasunk több mint egy órai várakozás után is leeresztve látta a sorompókat,s akkor is csak nagy késés után máltóztatott őr urnak kötelességét teljesiteni azokat felhuzni. Hasonló esetek elkerülése tekintetéből jó lesz az igazgatóságnak az ilyenekre kissé jobban figyelni, s őröket kötelességük teljesitésére szoritani.

Tájékoztatásul megemlitjük a Szajol-Békéscsaba-Arad fővonalból kiágazó mellékvonalak megnyilási adatait:

Tiszatenyő állomáson: 
Tiszatenyő-Kunszentmárton között    1885.május 17.
 Kunszentmárton-Szentes         “        1887.szept.24.
Mezőtur állomáson:
Mezőtur-Szarvas-Turkeve         ”         1889. május  1.
Szarvas-Orosháza                     ”        1893. nov.   23.
Gyoma állomáson: 
Gyoma-Dévaványa                    ”         1889. szept.10.
Békésföldvár/Murony/:
Békésföldvár-Békés                   ”        1883.nov.17.
Bélkéscsaba állomáson:
Békéscsaba-Hódmezővásárhely  “      1870.jan.   16.
                   -Nagyvárad              “       1871.szept.14.
Kétegyháza állomáson:
Kétegyháza-Mezőhegyes /Aesev/ “    1883.máj.   20.
                   -Kisjenő                      ”    1884.jan.    1.

A centenáriumra a vonal teljesen átépült. Nehéz felépitménnyel lehetővé vált a tengelynyomás felemelése, s a menetidő röviditése is.
Az ünnepelt vasutvonalon,ma naponta többezer utast szállit a MÁV olyan kulturált körülmények között, amit ma az utazóközönség elvár vasutjától.

Az ország egyik frekventált tranzitvonala is, ahol nagy volumenü teherforgalom bonyolódik le.